Inspiráló fejlesztési hírekkel zárult a TP LAB nyitókonferenciája

Január 28-án sajtókonferenciát és kick-off meetinget tartottak a TP LAB projekt résztvevői. Az Interreg V-A Szlovák-Magyar Együttműködési Program által támogatott projekt keretében térinformatikai adat- és információszolgáltató platform fejlesztése indul Szigetköz és Csallóköz tágabb térsége számára a pozsonyi Térségi Tervezési Intézet (IPP) és Műszaki Egyetem (STU), valamint a Nyugat-Pannon Nonprofit Kft. és a Lechner Tudásközpont együttműködésével.

2020 októberében két-két szlovák és magyar, területi tervezéssel és információ szolgáltatással foglalkozó intézmény együttműködésével elindult a TP LAB projekt, vagyis a Territorial Planning Laboratory, magyarul Területi Tervezési Laboratórium, amelyet az Interreg V-A Szlovák-Magyar Együttműködési Program támogat. A TP LAB partnerség 2021. január 28-án nyilvános sajtókonferenciát tartott a Győri Megyeházán, illetve online formában, amelyen a résztvevő intézmények szakemberei rövid, 15-20 perces előadásokban mutatták be a projekt egyes elemeit, valamint a szlovák-magyar határ menti együttműködés eddigi tapasztalatait, eredményeit. A Lechner Tudásközpont részéről Majorné Vén Mariann, vezető térségi tervező, a TP LAB projekt menedzsere, Juhász Géza, a Tervezési és Téradat-szolgáltatási Főosztály vezetője és Devecseri Anikó, a Térségi Tervezési Osztály vezetője adott elő. Ezt követően délután a partnerek kick-off meetingjére került sor. 

A sajtókonferencia indításaként a rendezvények szervezője és moderátora, a Nyugat-Pannon Nonprofit Kft. vezetője, Polgár Tibor üdvözölte a résztvevőket. A partnerintézmény feladata a magyar oldali információs, tréning- és tesztközpont, az úgynevezett Living Lab létrehozása és a szolgáltatással kapcsolatos tudásátadás a helyi érdekeltek számára.

Győr-Moson-Sopron megyének nagyon sok közös projektje van Pozsony és Nagyszombat megyékkel, így vízi és kerékpáros turisztikai projektek, természetvédelmi és infrastrukturális fejlesztések, különböző gazdasági és társadalmi együttműködések. A határ két oldalán fekvő területek tulajdonképpen együtt lélegeznek – mondta el köszöntőjében Németh Zoltán, a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés elnöke. Az Országos Területrendezési Terv 2018. évi felülvizsgálatával összefüggésben tavaly cserélték le egy korszerűbb verzióra a megyei területrendezési tervet a Lechner Tudásközpont segítségével. Pontos digitális területrendezési tervlapok készültek, amelyek mindenki számára elérhetőek, és iránymutatóak a tervezők, valamint a települések vezetői számára is. Győr-Moson-Sopron megye dinamikusan növekszik, amit jelez, hogy megnőtt az igény a lakáscélú és az ipari, gazdasági fejlesztésekre kijelölt területekre egyaránt, ugyanakkor a környék természeti kincsekben is rendkívül gazdag. A megyei területrendezési terv egyik feladata, hogy ezeket a szempontokat összehangolja. Újdonság, hogy egyedi övezeteket is kijelöltek, ilyenek például az agglomerációs övezetek, a natúrparkok új övezeti besorolása, illetve az árvízkockázati területek.

Pappné Kett Adrienn, Győrladamér polgármestere, volt megyei főépítész egy település szempontjából mutatta be a határ menti területrendezés, -fejlesztés kihívásait. Az írásos emlékeinkben először 1418-ban említett Győrladamér 10 km-re fekszik Győrtől, egy agglomerálódó térségben. A szigetközi településkép olyan értékeivel bír, amelyek nagyon kedvezőek turisztikai, gazdasági szempontból. A lakosság lélekszáma valamivel meghaladja az 1800 főt. Az „Egy szelet Szigetköz” szlogen alatt most készülő településfejlesztési koncepciónak egy olyan gyorsan fejlődő térség kérdéseire kell válaszolnia, amelynek ugyanakkor élhetőnek kellene maradnia. Nagyon fontos a hosszútávra előretekintő, következetes tervezés, erre példaként Pappné Kett Adrienn több konkrét problémát is ismertetett a település tervezett elkerülő útjának kialakításával, illetve az egyre több betelepülő miatt felaprózódó telekméretekkel kapcsolatban. Az ideális együttműködéshez a hosszú távú összehangolt fejlesztéseket javaslom átgondolni, ahol a megyék koordinációs szereppel bírnak és nem állnak meg a határnál – emelte ki.

A Lechner Tudásközpont már korábban is együttműködött a pozsonyi Térségi Tervezési Intézettel (IPP – Inštitút Priestorového Plánovania) egy magyar-szlovák határ menti területi tanulmány és a hozzá tartozó web applikáció elkészítésében – mondta el Devecseri Anikó, a Térségi Tervezési Osztály vezetője. A munka három részből állt, első lépésként területi vizsgálatokat végeztek, ezután SWOT analíziseket készítettek és szcenáriókat állítottak fel, majd ajánlásokat dolgoztak ki. 12 megye 60 járásában több mint 1600 településre terjedt ki a tanulmány hatóköre. A társadalom, a gazdaság, az infrastruktúra, a környezet jellemzőit témánként nagyjából tucatnyi adatkör szerint vizsgálták. A munka során a terület annyira heterogénnek bizonyult, hogy végül is nem egységesen, hanem három, viszonylag homogén részre bontva kezelték. Az itt nyert tapasztalatok, eredmények és adatok hasznosak lehetnek a TP LAB számára is.

Július Hanus, az IPP elnökhelyettese előadása első felében a területrendezési adatok országok közötti megosztása terén történt fejlesztésekről beszélt. Ismertette a szlovák területfejlesztési rendszert, és kiemelte azokat a pontjait, amelyek közösek lehetnek, segíthetnek az országok közötti területfejlesztési együttműködésben. A területfejlesztést Szlovákiában a területrendezés és a regionális politika kettőssége jellemzi, az előbbi képviseli a technikai, műszaki, az utóbbi pedig a társadalmi, gazdasági összetevőket. Az előadás második felében a korábban lezajlott Donauregionen projektet mutatta be, amely sok tanulsággal szolgálhat a TP LAB számára. Az IPP prezentációját Filip Polonsky folytatta a webes térképek témájában. Ezekhez az adatok a két oldal által készített webes térképi szolgáltatásból, a WMS adatszolgáltatásból származnak, a kapcsolódó feladatokat a TP LAB projektben szlovák részről az IPP, magyar részről a Lechner Tudásközpont fogja elvégezni.

A 2021–2027 programozási időszakra Magyarországon az ágazati programok mellett egy területi operatív program is készül. A Versenyképes Magyarország Operatív Program három fő kihívásra kíván reagálni, ezek: a területi, regionális különbségek, a centrum és a periféria közötti megosztottság, illetve Budapest dominanciája. Ahogy Horváth Csilla, a Pénzügyminisztérium osztályvezetője a regionális fejlesztési programok irányító hatósága részéről elmondta, a fókuszban a területi egyenlőtlenségek csökkentése, a periférikus térségek becsatolása, a helyi forrásokra támaszkodás, a szoros együttműködés a települések, térségek között, és egy minél hatékonyabb, több pólusú városhálózat kialakítása lesz, ezen belül is kiemelt hangsúlyt kapnak a kevésbé fejlett térségek és a fenntartható városfejlesztés. A megyék és a főváros a területfejlesztési koncepciók és programok aktualizálásán dolgoznak, jelenleg a társadalmi véleményezésük folyik. A legelsők között fog megjelenni a települések integrált településfejlesztési stratégiáinak elkészítésére vonatkozó felhívás.

Győr-Moson-Sopron megye szlovák határ melletti része különösen gazdag természeti értékekben, itt találhatjuk országos jelentőségű védett területként a Szigetközi Tájvédelmi Körzetet, valamint a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet északi részét, ezenkívül négy Natura 2000 területet is – hangsúlyozta Fersch Attila, a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatóhelyettese. A Szigetközi Tájvédelmi Körzet a Duna legnagyobb szárazföldi deltája, speciális ártéri erdőkkel, láp- és ligeterdőkkel, mocsarakkal, nádasokkal, tavakkal, amelyek védett és fokozottan védett növényfajok tucatjainak, valamint számtalan állatfajnak biztosít életteret. Fersch Attila előadásából a hallgatóság több más védett területet is részletesen megismerhetett, ezenkívül olyan helyi jelentőségű védett természeti értékeket is, mint például a Lipót-darnói vadgesztenyesor, vagy Héderváron a 710 cm kerületű, 800 éves Árpád tölgyfa. 

A pozsonyi Műegyetem SPECTRA Tudásközpontja képviseletében Vladimir Ondrejička a CCIBIS (Carpathian Countries Integrated Biodiversity Information System) platformot mutatta be. Amint elmondta, sok program és kezdeményezés van napjainkban, amelyek adatok gyűjtésére és feldolgozására irányulnak, értékes adatbázisok jönnek létre, azonban problémát jelent, hogy ezeket parciális platformokon hozzák nyilvánosságra, globálisan nem elérhetők, nem kompatibilisak egymással és a módszertanukról sincs információ. Azt is figyelembe kellene venni, hogy ezek az adatok nemcsak a szakmai, hanem a hétköznapi felhasználók, vagy az önkormányzatok számára is fontosak lehetnek. A CCIBIS – amelynek eredményei a TP LAB projektbe is átültethetők – négy, a Kárpátok országaiban lezajlott, illetve még futó projekt adatait és eredményeit integrálja, egy teljes mértékben nyitott platform, az adatok letölthetők, de be is lehet vinni újabb adatokat.

A Lechner Tudásközpont a legnagyobb magyarországi téradatkezelő szervezet – mondta el Juhász Géza, a Tervezési és Téradat-szolgáltatási Főosztály vezetője. A Lechner sok olyan adattal és innovatív informatikai megoldással rendelkezik, ami a TP LAB projektet támogatni tudja. A projektben a Tudásközpont részéről alapvetően a Tervezési és Téradat-szolgáltatási Főosztály vesz részt, amelynek egyébként a fő feladatát területrendezési tervek és térinformatikai szolgáltatások készítése jelenti, ilyen például az Országos Területrendezési Terv, vagy Győr-Moson-Sopron megye már korábban említett területrendezési terve. Egy most folyó projekt keretében az ország településeinek szabályozási terveit és építési szabályzatait egy adatbázisba rendezik, és térinformatikai feldolgozás után különböző alkalmazásokban juttatják el a felhasználókhoz. A Lechner tevékenységi területéhez tartozik az E-közmű alkalmazás is, de foglalkozik például kozmikus geodéziával is, ezenkívül többszázezres tervállománnyal és térképtárral rendelkezik. Az informatikai rendszerek közül kiemelkedik az OÉNY (Országos Építésügyi Nyilvántartás), a TEIR (Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer) és az E-TÉR (Elektronikus Térségi Tervezést Támogató Rendszer). Nagyon komoly adatvagyonnal, téradat-elemzési kapacitással és több száz fős informatikai fejlesztőgárdával rendelkezik a cég. A TP LAB projektben a feladat egy közös térinformatikai és adatplatform kialakítása lesz, ennek a koordinálását és a weboldal elkészítését a Lechner vállalta.

A TP LAB projekt fókuszában a célterület fokozódó agglomerálódása, a városi környezet romló minősége, a természeti, tájképi értékek és a vízgazdálkodási problémák állnak – foglalta össze a főbb kihívásokat a sajtókonferencia befejező előadásában Majorné Vén Mariann, a Lechner Tudásközpont vezető térségi tervezője, a TP LAB projekt menedzsere. A problémákra a térségi tervezés módszereivel próbálnak válaszokat adni, amelynek során a helyi lakosok, vállalkozások, döntéshozók szempontjait is figyelembe kell venni. Kérdés, hogy a rendezési terven felül a ma elérhető digitális szolgáltatások, a technológia fejlődésével előálló adatok és információk mennyire tudják kielégíteni a helyi igényeket. Hogyan lehet olyan kompromisszumokat kötni, amelyekben a gazdasági és társadalmi elvárások összehangolhatók a környezetvédelmi szempontokkal, hiszen a zöld infrastruktúra is nagyon értékes ökoszisztéma szolgáltatásokat nyújt. Nagyon rövid időtartamú, bizonyos szempontból pilot jellegű projektről van szó, széleskörű partnerség bevonásával.

A délutáni kick-off meeting az IPP, a Nyugat-Pannon Nonprofit Kft. és a SPECTRA Tudásközpont bemutatkozó előadásaival kezdődött, majd a résztvevő partnerek egyeztették a TP LAB projekt szakmai feladatait, ütemtervét, valamint a technikai és szervezési részleteket, különös tekintettel a rendelkezésre álló viszonylag rövid időre. A konferencia prezentációi elérhetőek a TP LAB honlapján, itt és a projekt Facebook oldalán a további eseményekről, eredményekről is tájékozódhatnak az érdeklődők.